Beni locsoló verse ez  volt:

"Örömmel és büszkén keltem fel ma reggel,
Hogy meglocsolhassalak sok-sok szeretettel.
Sok házat bejártam, sok virágot láttam,
De ilyet, mint te vagy, sehol sem találtam.
Szabad-e locsolni?"

Dorina is készült versikével, amit hihetetlenül büszkén mondott (a mai napig naponta hatszor meghallgatom, és bárki jön látogatóba, kötelező jelleggel felveszi a hallgatóság szerepét):

"Köszönöm, hogy köszöntöttél,
Rózsavízzel megöntöztél.
Én is köszöntelek téged,
Tojás lesz a fizetséged"

Időnként, ha siet, a harmadik sok kimarad, amúgy csodálatosan szavalta az összes locsolónak, anya meg nagyon büszke volt (meg persze most is az :D)