Ma nagyon nagy készülődésben voltam. Ugyanis holnap jönnek vendégek megköszönteni Dorinát, hiszen igen éltes lett angyalom, betölti hamarosan a három évet. Sütöttem rántotthúst, fasírtot, csináltam francia salátát, meg megsütöttem a holnapi nap fő attrakcióját, a szülinapi tortát. Na ez szegény olyan szerencsétlenre sikeredett, legalábbis szerintem. Annyira elképzeltem, gondolatban már megcsináltam, kidíszítettem, hát közel sem jár ahhoz a mostani formája. Azért remélem örülni fog neki a hercegnőm. 

Mi ma megköszöntöttük a gyermekeket. Én több ok miatt is nem szeretek együtt köszönteni másokkal. A mama köszöntése az legyen csak az övé, a mienk is kis családi banzáj :D Ez így van jól. Holnap csinálok dínom-dánomot, meg a torta is holnap lesz, de az ajándékot odaadtuk. Volt nagy-nagy öröm. Dorina kapott játékkonyhát, egy nagyon szép babát, ami olyan mint a barbie nagyobb kiadásban (Witch), meg a mostani mániája a Chi-Chi love kiskutyák - na ebből is kapott négyet. Ez utóbbi nagyon megtetszett Milánnak is, és szerette volna megnézni, mire Dorka jött mérgesen apához:
- Apa, Milán el akarja venni a boldog szülinapomat! :D

Benit is megköszöntöttük, ugyanis neki meg hamarosan névnapja lesz. Az ő első neve Krisztián, mint apukájának, és mivel szegénykém karácsonykor született (épp 24-én), így meg szoktuk ezt a névnapját is tartani. Ő kapott egy ismeretterjesztő könyvet (Hogyan készül c.), egy autós készletet, amiben van két autó meg kilövő rugókkal, meg egy foglalkoztató füzetet. Meg is beszéltük, hogy holnap azt fogja csinálgatni (nagyon szereti), meg az esti mese helyett az új könyvet tanulmányozták apával. Olyan boldog vagyok, hogy örültek! Nagyon örültek! És ez mindent megért.

Ezt még le kell írjam: a héten megcsináltam életem első túrófánkját. Hát ez többszörös meglepetés volt nekem. Egyrészt: ha tudom, hogy ez ilyen egyszerű, már hamarabb csinálok. Másrészt: hihetetlen nagy buli volt, ahogy ezek a jópofa labdacsok saját magukat forgatják az olajban. Esküszöm: én voltam a szurkoló tábor. Komplett versenyt csináltam, szurkoltam, szóval nagyon jól mulattam. Olyannyira megtetszett, meg annyira megszerettük, hogy most ott várja fél kiló túró, hogy holnap megcsináljam. Alig várom, hogy újra ott szurkolhassak a lábas fölött :D

Aki ismer, az tudja, hogy én teljesen érzelmi síkon élem az életemet. Ezért is tökéletes társ számomra a férjem, hiszen ő velem ellentétben abszolút racionális, szóval szépen kiegészítjük egymást. Az én érzelmes lényemnek csodálatos jelentőséggel bír a tegnapi nap. Rá kellett jönnöm, mennyire igaz az, hogy a bajban ismerszik meg, ki a jó barát. És komolyan, hihetetlenül jó érzés volt, hogy tegnap két barátnőm is felhívott, hogy segítsenek abban, hogy az én férjem munkát találjon, van, aki meg azt érezteti folyamatosan, hogy igenis aggódik értem, fontos neki a lelki állapotom, és ha kell, ott a válla. Ez nekem olyan nagyon-nagyon sokat segít! Köszönöm nektek! Tiszta szívből köszönöm! Ha nem is lesz a munkákból semmi, nem ez a lényeg, hanem az, hogy gondoltatok ránk! 

Még utószónak annyit: mostanában csodálatos ébredéseim vannak. Kaptam a férjemtől egy jácintot. Ő most kinyílt, és csodálatosan illatozik. Mikor kinyitom a szemem, napsütés fogad, madárcsicsergés, és a virágillat. És ez hihetetlenül jó érzés a hosszú hideg tél után! Nagyon jót tesz a lelkemnek, hogy így kelhetek fel. Amplik, ezt akartam átadni neked!